Kezdetnek keressünk egy négyzetrácsos papírt. Mérjük meg a helyiség két legnagyobb befoglaló méretét. Ez alapján döntsük el, hány négyzet lesz egy méter, hogy a helyiség ráférjen a papírra. Rajzoljuk fel a helyiség falait lehetőleg arányosan.
Mérjük meg az ablakok és ajtók méreteit és elhelyezkedését (távolságát) valamelyik nevezetes ponttól, például a saroktól. Az adatok alapján rajzoljuk be a nyílászárókat. Az építőiparban ajtóknál és ablakoknál a névleges méretet kell megadni, de esetünkben nem sokat érnénk ezzel a mérettel és nincs is módunk lemérni. Ajtónál tokkal, vagy tokborítással együtt mérjük meg a szélességi és magassági méretet, hiszen mi a rendelkezésre álló falfelületre vagyunk kíváncsiak. Hasonlóan járjunk el az ablaknál. Legtöbbször az ablaknak vakolt kávája van, így ennek a méretére van szükségünk. Az balak magasságába vegyük bele a párkány vastagságát is. Az ablak magassági elhelyezkedését (parapet méret) a párkány aljáig adjuk meg, mert azt akarjuk megtudni, hogy befér e alá a konyha pult magassága.
Jelöljük be a rajzon az egyes gépészeti kiállásokat. Méretezzük valamelyik nevezetes ponttól és jelöljük meg magassági elhelyezkedésüket is. Főleg azok a fontosak, amelyeket biztosan nem akarunk áthelyezni és megkötik a bútor kialakítását. Rajzoljuk be hová szeretnénk a bútort.
Ellenőrizzük azon sarkok derékszögét, ahová konyhabútor kerül. Ezt az alábbi kép szerint érdemes csinálni. Mérjünk ki a saroktól egy-egy métert és mérjük meg a két pont távolságát. Amennyiben 141,4 cm-t kapunk, a sarok derékszög. Ha nem derékszög, nem gond. Az asztalosok tudják kezelni a problémát. Csak adjuk meg az egy-egy méterhez tartozó átlót és számolható a szög.
Végül ne felejtsük el megmérni a belmagasságot! Fotózzuk körbe a helyiséget. Készíthetünk akár részlet képeket is arról a részről, ahová a konyhabútor kerül. Ezek a képek nagy segítséget nyújtanak tervezésnél, még nagyobbat, amikor kiderül, valamit nem mértünk le.